Page 428 - A sírból üdvözöl
P. 428

– A hatalmas nyomozásban elfelejtette bezárni az ajtót. – Paul arca
        kifejezéstelenné vált. – Azt hittem, abbahagyta azt, hogy utánam szaglásszon.
        De ezek szerint tévedtem. Már megint.
             – Nem értem, miről beszél – lepődött meg őszintén Naya. – Nem
        szaglásztam maga után.
             – Nocsak. Valóban? – Paul elfintorodott, és megcsóválta a fejét. – A
        bizalom hazugsággal is jár magának? Nem rémlik, hogy utánunk nem sokkal
        belopózott a temetőbe?
             Naya felvonta a szemöldökét. A nyomozó vagy észrevette őt, vagy az a
        nyavalyás sírásó árulkodott neki. Az utóbbit sokkal hihetőbbnek találta.
        – Történnek véletlen egybeesések – mondta végül. Lassan ejtett ki minden
        egyes szót, mintha most tanult volna meg beszélni. – Miért nevezi
        kémkedésnek azt, ha ugyanott bukkanok fel, mint ahol maga van?
             – Ne nézzen már hülyének! – mordult fel a férfi. – Nem ez az első
        alkalom. Az ember egy idő után pedig következtetni kezd. Mégis mi a fenét
        akar tőlem, hogy folyton követ?
             Naya hosszasan nézett a nyomozóra. Nem volt ínyére az, hogy olyannal
        gyanúsították, ami nem volt igaz, és olyanért büntetik, amit nem követett el.
        Való igaz, volt pár eset, mikor követte Pault, mert akkor jobbnak látta azt
        tenni. A férfi túlságosan is sok titkot őrzött, Naya pedig ki akart deríteni egyet
        s mást. Ha az ember elvárja, hogy megbízzanak benne, szükséges, hogy
        tudjanak valamit róla. Anélkül mit sem ér az egész, hiszen ki bízna vakon egy
        vadidegenben? Neki legalább volt esze, hogy szaglásszon a nyomozó után,
        míg Paul visszahúzódott, mintha félne, és nem mondott el semmit sem, de
        legalább amit kiejtett a száján, igaz volt. Már amennyit mondott magáról és a
        gyilkosságról... Naya gyakran még mindig azt érezte, semmit sem tud a
        Johnson-ügyről.
             Ő könnyebben nyílt meg előtte, mint Paul, ám ő csupán azt a látszatot
        akarta kelteni, hogy könnyein kiadja a titkait. Naya elgondolkodott azon,
        hogy vajon megfordult-e a nyomozó fejében, hogy ő hazudik. Mert igen, ő
        ezt tette; hazudott, mint a vízfolyás. Legalábbis mindeddig több hazug szavat
        ejtett ki a száján, mint igazat, mert lássuk be, semmit nem ér a hazugság
        igazság nélkül, mert ha nincs igazság, mit lehetne elferdíteni? A Narrowayek
        egyébként is jó hazudozók voltak, Naya ezt már csak tudta. Mint ahogy arra is
        kezdett rájönni, hogy Paul ostobább és naivabb, mint amilyennek tűnik, vagy



        426
   423   424   425   426   427   428   429   430   431   432   433