Page 429 - A sírból üdvözöl
P. 429

éppen mutatja magát. Könnyebb dolga lesz vele, mint sejtette. Ám csak
         remélni merte, hogy igaza lesz ezzel kapcsolatban.
             És igen, volt, hogy követte Pault. De nem most. Most nem azzal a
         szándékkal ment a temetőbe, sőt, meglepődött, mikor észrevette, hogy ő is
         ott tartózkodik a húgával és a barátaival.
         – A fiam sírjához akartam menni – mondta végül rezzenéstelen arccal.
             – Éjnek idején?
             – Ezt én is kérdezhetném magától.
             Paul hosszasan engedte ki a levegőt. Olyan arcot vágott, mint aki azon
         vívódik, hogy elárulja-e, mit keresett ott, vagy jobb, ha megtartja magának.
         Naya nem várta meg a válaszát.
             – Én nem gyanakodnék arra, akivel szövetséget kötöttem, nagy tétekre
         alapozva – lassan ejtette ki a szavakat, a hangja halk volt. – Lássuk be, még
         mindig kétségei vannak felém. Miért beszélünk akkor bizalomról?
             – Nem is tagadom őket – mordult fel a nyomozó, és megmarkolva a szék
         karfáit, előre hajolt. – Azok után, hogy lefizetett egy öreg sírásót, hogy
         áruljon el egyet s mást rólam, az apámról és arról, akinek a sírját
         meglátogattam, mit vár el tőlem? Legalább sok mindent megtudott? Mi a
         francot akar még?!
             Naya nem válaszolt azonnal. A nemrég elhangzott szavakon rágódott,
         amik egyenesen neki szóltak. Talán óvatlan volt... Talán túlságosan hamar
         akart megannyi információhoz jutni, és nem gondolta meg kitől mennyit kér.
         A sírásónak is elég volt annyit mondania a nyomozónak, hogy egy nő
         kérdezősködött utána, és Paul máris rá gondolt, nem is véletlenül. Túl
         sokszor szaglászott már utána, és ha ezt tovább folytatja, a bizalom alapjai
         összetörnek, ő pedig búcsút inthet a Johnson-ügynek. Mint ahogy Paul a
         Kulcsnak. De vajon melyik követel nagyobb árat magának?
             Nayának sietnie kellett. Minél hamarabb túl van a dolgon, annál jobb.
         Nem szándékozott még hosszú hónapokat rászánni erre az egész szarságra. A
         nyomában vannak. Valaki, vagy valakik az életét kívánják, tudják a kis titkát a
         Kulccsal kapcsolatban, neki pedig nem sok keresnivalója van itt. Jobban
         tenné, ha fogná magát, és eltűnne – nemcsak a városból, hanem az országból
         is.
         De muszáj megkeresnie a gyilkost... Ha már felajánlotta a segítségét Paulnak,
         és ha már nyomot is találtak... Nem szabad itt és most megállnia. Ha már


                                                                           427
   424   425   426   427   428   429   430   431   432   433   434