Page 478 - A sírból üdvözöl
P. 478

– Hahó? – suttogta halkan Naya, és megérintve a konyhaajtó keretét,
        kihajolt az előszobába, hogy körülnézzen. A hálószoba ajtaja félig nyitva volt,
        akárcsak a mosdóé. Tehát innen jöhetett a zaj...
             A csilingelés ismét felhangzott, mire Naya újból összerezzent. Nem
        igazán rémlett neki, hogy a délutáni beszélgetés során Mr. Green említett
        volna szellemeket, vagy egyéb gyanús dolgokat.
        Sorra felkapcsolta a villanyt mindenhol, és alaposan átkutatta mind a két
        helyiséget, ám néhány kimúlt molylepkén kívül semmit sem talált, pedig
        mindenhová belesett. Ám sem a csengőt, sem a tulajdonosát nem találta.
        Erre már bosszúsan felszisszent, majd lekapcsolva a lámpákat, kilépett az
        előszobába, és hallgatózni kezdett.
             A csilingelés ezúttal egy leheletnyivel hangosabban szólt, és ahogy a nő
        oldalra kapta a fejét, egy harmadik ajtót is észrevett, ami szinte teljesen
        beleolvadt a fal mocskosszürke színébe. Pince – jutott eszébe Mr. Green
        magyarázata. Csakis innen jöhetett ez a furcsa zaj.
             A táskájához lépett, és kotorászni kezdett benne, hátha megtalálja a
        telefonját, ám eszébe jutott, hogy az autóban felejtette. Mérgesen
        felmordult erre, azonban ehelyett a kezébe akadt valami más: egy régi
        zseblámpa. Még működött, mikor legutoljára használta, de akkor is csak alig,
        mostanra az elemek valószínűleg már felmondták a szolgálatot. A tenyeréhez
        ütögette, majd felkapcsolta, mire halvány fény villant fel; neki éppen ennyire
        volt szüksége, semmi többre, és máris elindult az előszoba felé.
             A pince rejtélyesnek tűnt, hiszen ahogy odanyomta a fülét az ajtóhoz,
        halk csilingelést vélt hallani. Vajon mi lehet az?
        Óvatosan nyitotta ki az ajtót, és levilágított, azonban a fény félúton eltűnt a
        hatalmas sötétségben, jelezve, hogy az elemek haldoklanak.
        – Van itt valaki? – kiáltott le, ahogy kitárta a vasajtót, és rálépett az első
        lépcsőfokra. Az fájdalmasan megnyikordult alatta, és por szállt fel a cipője
        nyomán.
             Valahogy nem akaródzott lemenni egy ismeretlen ház ismeretlen
        pincéjébe. Mégis ki tudja, mi vár rá odalent? Igaz, párszor járt már a
        Narroway-ház pincéjében, de akkor is csak egerekkel találkozott, amik a
        rengeteg doboz mögött húzták meg magukat, és sok vizet nem zavartak azon
        kívül, hogy egy-egy doboznak megrágták a sarkát. A pince amúgy is tiltott
        terület volt, legalábbis számára, hiszen James soha sem engedte, hogy
        egyedül lemehessen oda.

        476
   473   474   475   476   477   478   479   480   481   482   483