Page 484 - A sírból üdvözöl
P. 484
– Nézzétek csak, kit hoztam magammal! – jelentette be vidáman Jessica.
A többiek visszamosolyogtak rá, és jól megbámulták az új jövevényt. –
Mostantól Naya is a csapatunk tagja lesz.
Ezután mindenki sorra bemutatkozott, és Nayának végig kellett
hallgatnia őket a nyamvadt történetükkel együtt, ami egy cseppet sem
érdekelte. Nem akarta tudni, ki miben szenved, kit vesztett el, vagy miért
akart véget venni a nyomorult életének...
Aztán, amikor rákerült a sor, hogy beszéljen magáról, csak elfordította a
fejét. Néma csend telepedett a helyiségre, de Jessica sietve megtörte, mielőtt
túl hosszúra nyúlt volna.
– Naya nem igazán szeret beszélgetni, ezt pedig tiszteletben is tartsuk –
mondta szelíden. – Éppen ezért, elmondom én, amit róla érdemes tudni. Naya
Narroway a neve és lassan tizenkilenc éves. Egy súlyos baleset következtében
elvesztette a kisfiát, és ő maga is szinte meghalt, de hála az égnek, sikerült
megmenekülnie, most pedig itt lehet közöttünk. Próbáljunk meg segíteni neki,
hogy beilleszkedhessen és jól érezze magát közöttünk.
Erre a többi ember mind bólogatni kezdett, és bátorítóan rámosolyogtak
a lányra, aki továbbra is maga elé meredt. Csak akkor szólalt meg, mikor
James két órával később érte ment. Emlékezett, hogy az apja már megfogta a
tolószékét, hogy kivezesse az épületből, mire ő Jessicára pillantott, és
elsuttogott egy halk köszönömöt. A nő erre meglepődött, hiszen hetek óta
először hallotta beszélni. De akkor is bátorítóan elmosolyodott, és csak annyit
mondott:
– Bármikor.
Ám Naya továbbra sem békült meg a terápiák gondolatával. Nem
szeretett részt venni rajtuk, mégsem mondott ellent egyszer sem, amikor
Jessica áttolta őt a terembe. A nőt viszont már kedvelte. Tetszett neki a
hozzáállása a dolgokhoz, az, hogy annyi mindent teljesen önkéntesen tesz, és
semmit nem kér cserébe. Tisztelte őt, amiért ennyire sokat akart segíteni az
embereken, ki akarta húzni őket a mélyből, nem akarta hagyni, hogy
megfulladjanak odalent a saját kezük által.
Igaz, hogy a közös terápiákon sosem beszélt, de olykor-olykor azért
megszólalt, mikor kettesben voltak. Naya elmesélte neki, miért vetemedett az
öngyilkosságra, elmesélte, hogyan vesztette el a fiát, hogyan ment tönkre az
élete egyetlen szempillantás alatt, amikor még a vőlegénye is elhagyta... A
482

