Page 489 - A sírból üdvözöl

A rendőr azonban úgy nézett rá, mintha káromkodott volna.
– Tudtommal ő ma nem dolgozik – mondta, a hangja mégis bizonytalanul
csengett.
– Valóban? – Naya meglepettséget színlelt. – De hiszen tegnap
megbeszéltük, hogy ma találkozunk, és keressem meg az irodájában. Nem
lehet, hogy tényleg bent van, csak maga... nem látta?
– Telefonálhatok neki, ha gondolja – adta meg magát a férfi, és már a
telefon felé fordult, mire Naya sietve közbevágott.
– Ó, nem, azt nem kell. – Gyengéden megérintette a karját, és ügyelt rá,
hogy továbbra is jókedvűnek tűnjön. – Jobb szeretnék inkább egyből
odamenni. Esetleg... ha elkísérne, nagyon szívesen venném. Amikor a
legutóbb itt jártam, Cooper nyomozó rengeteg folyosón vezetett át, én pedig
eltévedtem a visszafelé vezető úton, mert...
– Jó, jó elkísérem, csak fogja már be! – dörrent rá hirtelen a rendőrtiszt,
és megmasszírozta az orrnyergét. Látszólag bármit megtett volna, hogy véget
vessen a műszakának, és hazamehessen pihenni.
– Hupsz, bocsánat! – A pszichológus a szája elé kapta a kezét. – Néha
elszalad velem a ló, és észre sem veszem, milyen sokat beszélek, de
remélem, nem veszi rossz néven. Mindenesetre nagyon rendes magától,
hogy elkísér, nem szeretnék még egyszer elbolondulni, mert ez az épület kész
labirintus. Egyáltalán ki terv...
– Igen, igen, hát persze. – Úgy látszott, a férfi kezd kijönni a sodrából,
ugyanis türelmetlenül karon ragadta a nőt, és húzni kezdte maga után, át az
első folyosóra.
Naya nem zavartatta magát, csak tovább beszélt, közben fél szemmel a
kamerákat leste. Elmesélte, milyen szimpatikusnak tartja a nyomozót, amiért
segít neki egy ilyen kényes ügyben, amit hosszasan taglalva elő is adott,
összehordva minden elképzelhetetlenséget.
– Egyébként a férjem is rendőr volt, tudja? Tíz évet dolgozott itt –
lelkendezett tovább a kitalált férjéről a nő. – Adam Callahan, ismeri?
– Nem – morogta a férfi.
– Nahát, milyen kár – mondta sajnálkozva. Már vészesen közel voltak
Paul irodájához, mikor hirtelen elkapta a rendőrtiszt karját, és megtorpant. A
folyosó éppen ekkor oszlott két részre, Naya pedig tudta, hogy jobbra kellene

487