Page 562 - A sírból üdvözöl

– Azért jöttem, hogy... – Itt tartott egy kis szünetet, hogy megfogalmazhassa
magában a szándékát. – Hogy Narrowayt faragj belőlem. Rá akarok szolgálni
a nevemre.
James szája sarkában halvány mosoly jelent meg, de aztán az nyomban
el is tűnt, mintha ott se lett volna. Naya fejében megfordult, hogy talán csak
odaképzelte. Visszafordult az íróasztala felé, és ismét kezébe vette a filctollat.
Naya némán állt, és hirtelen fogalma sem volt, mit mondhatna. A csend
hosszúra nyúlt, csak a papírok halk zörgése hallatszott, amint James ide-oda
helyezgette őket.
– Mit akarsz tőlem, Naya Narroway? – A kérdés halk volt és titokzatosnak
hatott.
A lány egy másodpercre lehunyta a szemét, és hosszasan fújta ki a
levegőt. Brian tekintete jutott eszébe, most sem tudott szabadulni
tőle. Annyira sajnálom, Naya! Bocsáss meg, kérlek!
– Azt akarom, hogy megtaníts, hogyan álljak bosszút azokon, akiknek
bűnhődniük kell a tetteik miatt. – A szavak ismeretlennek hatottak, és hirtelen
szaladtak ki a száján. Ezt nem ő mondta – szaladt át a gondolatain. Ez annak
az idegennek a szavai voltak, aki nem is olyan rég a testébe költözött, egy
másik Naya... Akivel fokozatosan eggyé vált. És aki most már ő maga.
– A bosszú a mi erényünk – szólalt meg James hosszas hallgatás után,
majd megfordult. Arcán átsuhant egy ismeretlen érzelem. Mintha a fájdalom
és az elégedettség furcsa egyvelege lett volna, de ez is éppolyan gyorsan
eltűnt, mint ahogy megjelent. Letette a filctollat, majd összekulcsolta a kezét a
háta mögött, és közelebb lépett a lányához. Naya alig észrevehetően
megrezzent, ám a férfi nem reagált erre, csak lassan körbejárta őt.
Naya nem mozdult, csak nagyot nyelt. A csendben csupán James cipőjének a
kopogása hallatszott, ami társult a lány egyre szaporább lélegzetvételével. –
És ahhoz, hogy bosszút állj, figyelned kell, hiszen a figyelem is az erények közé
tartozik. Az az alapja mindennek.
Naya hátán végigfutott a hideg.
– Figyelek – mondta halkan, habár a hangja kissé bizonytalannak hatott.
– Biztos? – Az apja közelebb hajolt hozzá, lány bólintott. – Teszteljem?
– Figyelek! – Naya most már határozottabb volt. Hát hogy is ne figyelt
volna? Leste James minden egyes rezdülését, úgy itta a szavait, mintha
életadó víz lenne, ami nélkül meghalna.

560