Page 409 - Ίστοριών τα σωζόμενα • Historias (Libros I-IV)
P. 409

τοὺς  βίους,  ἤδη  φωτὸς  ὄντος.  [2]  οἱ  δ᾽  ya  se  había  hecho  de  día.  2  Para  los  egiratas,
       Αἰγειρᾶται, τοῦ πράγματος αὐτοῖς ἀνελπίστου  aquello fue un hecho inesperado y paradójico; los
       καὶ παραδόξου τελέως συμβεβηκότος, οἷς μὲν  que  tenían  ya  al  enemigo  dentro  de  sus  casas,
       ἐπέστησαν  οἱ  πολέμιοι  κατὰ  τὰς  οἰκίας,  aturdidos y aterrorizados, se entregaron a la fuga
       ἐκπλαγεῖς  καὶ  περίφοβοι  γενόμενοι  πάντες  y huyeron de la ciudad; suponían que el enemigo
       ἐτρέποντο πρὸς φυγὴν ἔξω τῆς πόλεως, ὡς ἤδη  ya  la  había  ocupado,  que  la  conquista  se  había
       βεβαίως  αὐτῆς  κεκρατημένης            ὑπὸ  τῶν  consumado.
       πολεμίων. [3] ὅσοι δὲ τῆς κραυγῆς ἀκούοντες ἐξ  3 Mas los que lo oían, pero tenían las casas todavía
       ἀκεραίων  τῶν  οἰκιῶν  ἐξεβοήθουν,  πάντες  εἰς  intactas, se aprestaron a la defensa; corrieron todos
       τὴν  ἄκραν  συνέτρεχον.  [4]  οὗτοι  μὲν  οὖν  ἀεὶ  a  su  acrópolis.  4  Su  número  iba  creciendo
       πλείους ἐγίνοντο καὶ θαρραλεώτεροι, τὸ δὲ τῶν  constantemente,  y  su  valor  aumentaba;  el
       Αἰτωλῶν  σύστρεμμα  τοὐναντίον  ἔλαττον  καὶ  contingente de los etolios, por el contrario, por lo
       ταραχωδέστερον διὰ τὰς προειρημένας αἰτίας.  que  ya  hemos  descrito,  disminuía  y  se
       [5]  οὐ  μὴν  ἀλλὰ  συνορῶντες  οἱ  περὶ  τὸν  desordenaba  cada  vez  más.  5  Dorímaco
       Δωρίμαχον  ἤδη  τὸν  περιεστῶτα  κίνδυνον  comprendió el peligro que se les echaba encima,
       αὐτούς,  συστραφέντες  ὥρμησαν  ἐπὶ  τοὺς  reunió a los suyos y atacó a los ocupantes de la
       κατέχοντας  τὴν  ἄκραν,  ὑπολαμβάνοντες  τῇ  acrópolis; creía que ante tal valor y audacia los que
       θρασύτητι      καὶ    τόλμῃ      καταπληξάμενοι  se  habían  agrupado  para  defenderse  cederían.  6
       τρέψασθαι      τοὺς    ἡθροισμένους      ἐπὶ    τὴν  Pero  los  egiratas  se  exhortaron  a  sí  mismos,  se
       βοήθειαν. [6] οἱ δ᾽ Αἰγειρᾶται παρακαλέσαντες  defendieron y presentaron animosamente batalla
       σφᾶς αὐτοὺς ἠμύνοντο καὶ συνεπλέκοντο τοῖς  a los etolios.
       Αἰτωλοῖς  γενναίως.  [7]  οὔσης  δὲ  τῆς  ἄκρας  7 Aquella acrópolis no era amurallada, por lo que
       ἀτειχίστου,  καὶ  τῆς  συμπλοκῆς  ἐκ  χειρὸς  καὶ  el  choque  fue  cuerpo  a  cuerpo.  Desde  el  primer
       κατ᾽ ἄνδρα γινομένης, τὸ μὲν πρῶτον ἦν ἀγὼν  momento  fue  una  batalla  en  toda  regla,  y  era
       οἷον  εἰκός,  ἅτε  τῶν  μὲν  ὑπὲρ  πατρίδος  καὶ  lógico, porque unos luchaban por su ciudad y por
       τέκνων, τῶν δ᾽ ὑπὲρ σωτηρίας ἀγωνιζομένων:  sus  hijos,  y  los  otros  para  salvarse.  Al  final,  los
       τέλος γε μὴν ἐτράπησαν οἱ παρεισπεπτωκότες  etolios que habían efectuado la irrupción huyeron,
       τῶν  Αἰτωλῶν.  [8]  οἱ  δ᾽  Αἰγειρᾶται,  λαβόντες  8 los egiratas aprovecharon la ocasión de aquella
       ἀφορμὴν  ἐγκλίματος,  ἐνεργῶς  ἐπέκειντο  καὶ  fuga  y  acosaron  al  enemigo  con  energía,
       καταπληκτικῶς  τοῖς  πολεμίοις.  ἐξ  οὗ  συνέβη  llenándole de pavor. El terror hizo que la mayoría
       τοὺς  πλείστους  τῶν  Αἰτωλῶν  διὰ  τὴν  πτοίαν  de los etolios al huir se pisotearan unos a otros en
       αὐτοὺς  ὑφ᾽  αὑτῶν  φεύγοντας  ἐν  ταῖς  πύλαις  las puertas.
       συμπατηθῆναι.  [9]  ὁ  μὲν  οὖν  Ἀλέξανδρος  ἐν  9  Alejandro  murió  en  el  choque,  en  la  misma
                                                                                  139
       χειρῶν νόμῳ κατ᾽ αὐτὸν ἔπεσε τὸν κίνδυνον, ὁ  batalla; Arquidamo  pereció estrujado y asfixiado
       δ᾽ Ἀρχίδαμος ἐν τῷ περὶ τὰς πύλας ὠθισμῷ καὶ  en las puertas de la ciudad.
       πνιγμῷ διεφθάρη.                                      10 Una parte de los restantes murió pisoteada, y

       [10] τὸ δὲ λοιπὸν πλῆθος τῶν Αἰτωλῶν τὸ μὲν  los demás se desnucaron cuando huían monte a
       συνεπατήθη, τὸ δὲ κατὰ τῶν κρημνῶν φεῦγον  través por aquellos lugares abruptos. 11 Los que
       ταῖς  ἀνοδίαις  ἐξετραχηλίσθη.  [11]  τὸ  δὲ  καὶ  lograron salvarse y llegar a las naves arrojando sus
       διασωθὲν αὐτῶν μέρος πρὸς τὰς ναῦς, ἐρριφὸς  armas,  hicieron  la  travesía  de  regreso  tan
       τὰ  ὅπλα  παναίσχρως,  ἅμα  δ᾽  ἀνελπίστως  vergonzosa  como  imprevistamente.  12  Y  los
       ἐποιήσατο τὸν ἀπόπλουν. [12] Αἰγειρᾶται μὲν  egiratas,  que  estuvieron  a  punto  de  perder  su
       οὖν,  διὰ  τὴν  ὀλιγωρίαν  ἀποβαλόντες  τὴν  patria debido a su negligencia, la salvaron contra




     139  Los manuscritos escriben, todos, Dorímaco, pero el error de Polibio es evidente, pues Dorímaco más tarde vuelve a salir
     (67, 1). La corrección «Arquidamo» se impone.
   404   405   406   407   408   409   410   411   412   413   414