Page 113 - A sírból üdvözöl

– Várlak.
– Szeret... – A vonal felbúgott, és Naya elharapta a mondatot. Az
asztalra tette a készüléket, és felsóhajtott. Valami nincs rendben. Ezt
határozottan érezte, már napok óta, még ha nem is akarta észrevenni, és
próbált úgy tenni, mintha tényleg minden rendben lenne. Az elején nem volt
nehéz, most azonban egyre inkább azzá vált. Nehéz volt úgy tenni, mintha
minden a régi lenne, és kettejük kapcsolata nem változott meg, hiszen a vak
is látta, hogy mostanában van Roberttel valami. Valami, ami nagyon zavarta
Nayát, hiszen nem tudta eldönteni, hogy a férfinek a közelgő esküvő, vagy a
baba születése jelenti-e a legfőbb problémát.
Naya mindent erre fogott mostanában. Hogy talán az esküvő miatt
változott meg minden annyira kettejük között. Vagy talán a baba miatt.
Lehet, hogy Robert nem akart ilyen korán apa lenni. De hát a férfi mindig
őszinte volt vele! Ha bármi baj lenne, most is elmondaná, Naya ebben biztos
volt. Most azonban mégis csalódott volt és szomorú.
A baba hirtelen rúgott egyet, és ez azonnal el is mulasztotta Naya
hirtelen jött rosszkedvét.
– Megyünk apa után, oké? Aztán meg elmegyünk vacsorázni is – mondta,
amint magára kapta a szövetkabátját, és a hasára simítva a kezét, kilépett a
házból. Egyszerűen képtelen volt betelni azzal a tudattal, hogy a kisbabája ott
van a pocakjában, és folyton mozgolódik, aztán nemsokára megszületik,
lassacskán felnő, anyának fogja szólítani őt, majd megteszi az első lépéseit...
Naya majd' kicsattant a boldogságtól, amikor erre gondolt.
Mielőtt azonban beszállt volna az autóba, egy pillanatra szemügyre
vette az út túloldalán álló szürke Audit. Besötétített ablakaival és csillogó
oldalával, a vadonatújnak kinéző autó kitűnt a többi közül, éppen ezért
keltette fel Naya figyelmét. Talán az új szomszédjuké, Mrs. Davisé, akivel
nemrég megismerkedtek. Naya megrándította a vállát, majd beszállt az
autójába. A táskáját az anyósülésre vetve elindította a kocsit, majd rátért a
főútra. Bekapcsolta a rádiót, és ritmusra dobolt az ujjaival a kormányon,
miközben igyekezett minél óvatosabban vezetni.
A visszapillantó tükörre nézett, majd ismét az útra figyelt, de a tekintete
folyamatosan visszatért a tükörre. A szürke Audi volt mögötte, és Naya azóta
figyelte, merre megy a sofőr, amióta elindult. Az autó ugyanis éppen akkor
indult el, mikor ő is beindította a motort. Talán követik? Naya azonnal
megrázta a fejét. Mostanában egyre gyakrabban esett túlzásokba, és olyan

111