Page 25 - A sírból üdvözöl
P. 25

– Nagyon finom lett – mondta, ahogy megízlelte a krémet, és mosolyt
         erőltetett az arcára.
             – Ó, köszönöm. Nem vagyok valami nagy szakács, most próbálkozom a
         süteményekkel, és ha magának ízlik, akkor talán tényleg értek valamit a
         sütéshez. Neked ízlik, Robert? – Mrs. Griffits tündérien mosolygott a férjére,
         aki felkapta a fejét.
         – Ja, ööö... igen – motyogta.
             – Hallottak arról, hogy elköltöztetik a temetőt? – kérdezte hirtelen
         Naya, hogy témát váltson, és hogy ezáltal kissé oldja a feszültséget.
             – Ó, igen. Hallottam is róla, és olvastam is – felelte Mrs. Griffits, és leült
         a férje mellé. – De ez az elköltöztetés még amúgy sem biztos. Ráadásul
         csodáltam, hogy egyáltalán volt képük azoknak a barmoknak kitenni az
         újságba a hírt.
             – Hogy érti ezt? – Naya kíváncsian fürkészte Anja édesanyját. A nő a füle
         mögé simított egy tincset, és felsóhajtott.
             – Hetek óta ez megy mindenhol. Itt-ott sutyorognak egyet s mást, és
         hogy lecsendesítsék az embereket, kiteszik az újságba, ráadásul még nem is
         igaz, amit írnak.
             – Ezek szerint nem valamiféle gazdag férfi vette meg a területet?
             – A temető köztulajdon, Ms. Narroway. Nem vett meg senki semmit.
         Tudja mit találtak? Kőolajat. Érdekes, nem? Egy sírásó talált rá, miközben
         ásott egy hatalmas lyukat, amibe egyszerre vagy hat koporsó is beleférne.
         Eléggé közel volt a felszínhez, és az elején még el tudta titkolni a dolgot, de
         aztán kitudódott, most pedig mindenki meg van indulva. Fél kilométerrel
         arrébb akarják helyezni a temető azon részét, hogy fúrni lehessen. Hatalmas
         ostobaság, nem igaz?! Több száz éves sírokat akarnak exhumálni, kiszedni a
         halottakat a földből, csakis azért, mert kell a pénz... Aztán meg, hogy nézne
         ki, hogy miközben mindenki meghatottan zokog egy temetésen, mellettük
         alig pár méternyire fúrják a kőolajat? Hihetetlen, hová jutott az emberiség...
         Egyetért velem?
             – Ebből a szempontból igen. A napilap viszont nem ezt írta.
             – Írnak ott mindenféle butaságot, csodálom, hogy még nem tört ki egy
         újabb botrány ezzel kapcsolatban.
             – Újabb botrány? – Naya most is azt tette, amihez a legjobban értett:
         kérdezgetett.


                                                                            23
   20   21   22   23   24   25   26   27   28   29   30