Page 283 - A sírból üdvözöl
P. 283
– Na, idefigyelj, te söpredék – kezdte halkan és kimérten a
Nagyhatalom. – Ha kíváncsi vagy az igazságra, hát elmondom. Ha azt hiszed,
én állok a bérgyilkosok mögött, hát hatalmasat tévedsz. Nem érdekel, ki fia
vagy, és mennyien csókolják a lábad nyomát, nem érdekel az se, kié a
Johnson-ügy, ha kell, hát vidd magaddal a pokolba a gyilkossal együtt, de te
szart se érsz nekem, hogy pár értékes fontot költsek arra, hogy megölesselek.
Bevallom, jobb és könnyebb lenne nélküled, de nem érsz annyit nekem, hogy
egy percet is elpazaroljak az életemből arra, hogy felfogadjak embereket a
megölésedre. Egy rohadék vagy Paul, egy idióta söpredék, és ne merészelj
kést fogni megint rám, mert akkor biztos vagyok benne, hogy ezután
megteszem azt, ami miatt most gyanúsítgatsz. És akkor nem leszek
kíméletes, mint most, hiszen egyetlen szavamba kerülne, és az embereim
kinyírnának, kegyelem nélkül.
– Vannak bizonyítékaim, és tudom, hogy hazudsz! Tudom, hogy minden
szavad hazugság! – Paul észre sem vette, hogy megemelte a hangját. Elhúzta
a kést, és farkasszemet nézett a férfival. – Tudom, hogy hazudsz – ismételte
immár csendesebb és nyugodtabb hangon. – De majd meglátjuk, mikor
kiderítem az igazságot. És ha megtudom, a szabad kezemmel fojtalak meg,
ezt garantálom.
* * *
A fényesre csiszolt márvány megcsillant a napfényben.
Naya hosszasan bámulta a ráírt nevet, és minden alkalommal, amikor a
szeme végigfutott a betűkön, a gyomra görcsbe rándult, a szíve pedig
kihagyott egy dobbanást. Elgondolkodott azon is, vajon el tudja-e annyiszor
és olyan gyorsan olvasni, hogy a szíve végleg megálljon, kihagyva az összes
dobbanást, amivel a sors kínozta őt a nap minden egyes percében.
Sebastian Narroway.
Naya tudta, hogy Griffits lenne a fia igazi neve, csak hogy Sebastian ízig-vérig
Narroway volt, annak ellenére, hogy nem élte túl a balesetet. Robert nem volt
méltó arra, hogy a baba viselhesse a nevét – még a halálon túl sem. Ő egy
gyilkos volt, megölte a saját gyerekét, így már nemcsak erre, hanem az életre
sem méltó.
281

