Page 35 - A sírból üdvözöl
P. 35
Ráadásul a levél... Az is borzasztóan zavarta, ám egyeben kíváncsi is volt,
ki írhatta neki. Talán tényleg Robert Griffits volt a szánalmas próbálkozásával,
de mi van, ha mégsem? És miért szaladt el az a rejtélyes fiatalember, amikor
Naya megkérdezte a nevét? Túl sok volt a kérdés, és már belefájdult a feje.
Hogy kissé megnyugodjon, az ujjaival dobolni kezdett a kormányon. Kibámult
az oldalsó ablakon, ám a szíve kihagyott egy dobbanást. A férfi, aki nemrég
átadta a levelet neki, most ott állt az út másik felénél. Mereven állt a járdán,
egy könyvesbolt előtt, a tekintetét pedig Nayára szegezte. Farkasszemet
néztek, a nőt pedig kirázta a hideg az üres tekintettől.
Ám ekkor éles dudaszó hasított a levegőbe, Naya pedig odakapta a
fejét, és gyorsan lenyomta a féket, nehogy az előtte álló autóba rohanjon. A
kerekek csikorogva fékeztek le, Naya pedig hangosan zihált az ijedtségtől. Egy
hajszál választotta el attól, hogy az előtte levő autóba ütközzön. Nagyot
nyelt, és szorosan markolta meg a kormányt. Ismét eszébe jutott a baleset.
Nagyokat lélegzett, hogy megnyugtassa magát, majd lassan oldalra fordította
a fejét, hogy lássa, ott van-e még a rejtélyes fiatalember, ám a férfi már
eltűnt.
* * *
A rendőrség hatalmas épület volt, talán az egyik legnagyobb a
környéken. Naya remélte, hogy nem fog fennakadni, és minden nehézség és
akadékoskodás nélkül be fog tudni jutni. Nem akarta, hogy bárki is
megállítsa, és kérdezősködjön az ittléte felől, hiszen az gyanút keltene. Úgy
tervezte, hogy majd ő maga keresi meg Paul Cooper irodáját, minden
segítség nélkül. Most azonban, ahogy felnézett az épületre, a terve kezdett
romokba dőlni, hiszen már előre látta, hogy el fog tévedni.
A rendőrségtől távol parkolt, messze a rendőrautóktól, majd lassú,
nyugodtnak tetettet léptekkel indult el a hatalmas épület felé. A kétszárnyú
ajtón rendőrök szaladgáltak ki és be, és mivel senki sem figyelt rá
különösebben, Nayának sikerült észrevétlenül bejutnia. Hosszú folyosó nyílt
meg előtte, jobbra pedig egy nagy íróasztal állt, tele számítógépekkel, és
nagy képernyőjű tévékkel, amiknek a kijelzője több négyzetre volt beosztva.
Az íróasztalnál többen is álltak, pár rendőr, és egy anyuka, aki a kislányát
33

