Page 38 - A sírból üdvözöl
P. 38

Naya elképzelte. Azt hitte, Paul Cooper irodája – lévén, hogy nyomozó –
        sokkal nagyobb, mint ez a kis helyiség, ráadásul nem kelti azt a hangulatot,
        mintha az ember börtönbe lenne. Ám ezt az érzést részben megcáfolta a
        sarokban álló hatalmas vasszekrény, aminek a tetején egy elsárgult virág
        kókadozott, valamint a helyiség közepén levő íróasztal, ami tele volt
        papírokkal és vastag mappákkal. Azonban minden olyan semmitmondó és
        szürke volt, hogy Naya egy pillanatra úgy érezte, mintha rossz helyen járna,
        még ha az ajtóra vésett név nem is ezt hirdette.
             Azt remélte, hogy a nyomozó majd ott fog ülni az asztalnál, ám a szék
        üres volt.
        – Hol van Paul Cooper? – kérdezte csodálkozva. A rendőr megkerülte az
        íróasztalt, kihúzta az irodai széket, és leült rá.
             – Én vagyok Paul Cooper – mondta, és hanyagul intett a nőnek, hogy
        üljön le. Naya lélegzete elakadt, és egy pillanatig még téblábolt az ajtónál,
        aztán engedelmesen leült az íróasztal előtt álló kopott székre. Ő lenne Paul
        Cooper? Valamiképp nyugodtság fogta el, és örült, hogy nem valaki más
        kapta el őt a folyosón, hanem pont az az ember, aki miatt idejött. A férfi
        hosszasan nézett rá, mire a nő nagyot nyelt. – Na, és maga kicsoda?
        – Naya Narroway – mutatkozott be a pszichológus, és kezet nyújtott a
             nyomozónak, ám a férfi csak felvonta a szemöldökét. Naya hosszasan
        szívta be a levegőt, majd pár másodperc után az elutasítástól kissé
        csalódottan húzta vissza a kezét.
             – Ismerős név. Hallottam már valahol – mondta a nyomozó. – Talán
        titkárnő?
             – Nem...
             – Esetleg bankár? Vagy...
             – Pszichológus vagyok – vágott közbe a nő.
             Paul Cooper elgondolkodva nézett rá, majd hátradőlt az irodai székben.
        – Már emlékszem. Maga kezelte az egyik kollégám fiát.
             – Meglehet.
             – Láthatnám a személyiét? – Naya nem lepődött meg a kérdés hallatán,
        ugyanis remélte, hogy elkérik tőle. Szó nélkül kihalászta a táskájából, és
        átnyújtotta a férfinak. Figyelte Paul Cooper arcát, amint végigtanulmányozta
        a személyit, majd hümmögve adta vissza neki. – Mit akar tőlem?
             – Csupán pár kérdésem lenne önhöz, ha megengedi.

        36
   33   34   35   36   37   38   39   40   41   42   43