Page 415 - A sírból üdvözöl
P. 415

Mindkét kezét a kilincsre fűzte, és teljes erejéből lenyomta, mire kattant
         a zár, és a kapu nyikorogva kinyílt. Naya diadalittasan elmosolyodott, és
         besurrant, majd halkan becsukta a kaput.
         Rohanó léptekben elindult az ösvényen, miközben a tekintete vadul cikázott
         a sírkövek között, hátha észreveszi abban a cseppnyi fényben azt a nevet,
         ami napok óta nem hagyta nyugodni. Itt kell lennie, Paul Cooper, mindjárt itt
         lesz, a sírkő, Paul, a sír, Cooper...
             Hirtelen megtorpant.
         A távolban pislákoló gyertyafény tűnt fel, halk éneket fújt felé az éjszakai
         szél. Naya lassan elindult felé.
             A sír körül négy ember állt. Gyertyák tömkelege világította meg a
         márványból készített sírkövet, így a felvésett név tisztán látszott; Daniel
         Saway. Nemrég halt meg csupán, egy éve temették.
         Naya a négy ember arcát fürkészte: két férfi és két nő. Az egyikük... Paul volt.
         Ezen meglepődött. A férfi átfonta a karját az egyik nő derekán, aki a
         mellkasára hajtotta a fejét, és szorosan magához ölelte. Naya felismerte
         benne Samanthát. A másik kettőt már könnyebb volt azonosítani, még akkor
         is, ha háttal álltak. A férfi minden bizonnyal Stewart lehetett, a nő pedig
         Charlotte.
             Naya kíváncsian figyelte őket. Samantha vállai rázkódtak, Paul pedig úgy
         ölelte magához, mintha össze akarta volna roppantani a csontjait. A fülébe
         suttogott, és a haját simogatta, miközben lágyan ringatta.
         Stewart tanácstalanul álldogált mellettük, a tekintetét le sem vette
         Samantháról. Mellette Charlotte a sírt bámulta, és az oldalát rugdosva halkan
         szitkozódott, miközben néha megtörölte az arcát a kézfejével.
             Stewart mondott valamit, de Naya nem hallott tisztán minden szót. A
         férfi amúgy is halkan szólt, hangjából sütött a fájdalom.
         Charlotte csak a vállát vonogatta, majd a zsebéből előkotort egy cigarettát, a
         végét pedig az egyik gyertyához érintette. Amint a cigi meggyúlt, hosszú
         sóhajjal fújta ki a füstöt, majd sorra elkezdte elfújni a gyertyákat. Stewart
         segített neki.
         Ezalatt Paul a húgát támogatva elindult a kijárat felé; Samantha mindvégig
         úgy kapaszkodott bele, mintha az élete múlt volna rajta. Amint a gyertyák
         kialudtak, a férfi és a nő is utánuk indultak, és másodpercekkel később
         elnyelte őket a sötétség.



                                                                           413
   410   411   412   413   414   415   416   417   418   419   420