Page 415 - A sírból üdvözöl
P. 415
Mindkét kezét a kilincsre fűzte, és teljes erejéből lenyomta, mire kattant
a zár, és a kapu nyikorogva kinyílt. Naya diadalittasan elmosolyodott, és
besurrant, majd halkan becsukta a kaput.
Rohanó léptekben elindult az ösvényen, miközben a tekintete vadul cikázott
a sírkövek között, hátha észreveszi abban a cseppnyi fényben azt a nevet,
ami napok óta nem hagyta nyugodni. Itt kell lennie, Paul Cooper, mindjárt itt
lesz, a sírkő, Paul, a sír, Cooper...
Hirtelen megtorpant.
A távolban pislákoló gyertyafény tűnt fel, halk éneket fújt felé az éjszakai
szél. Naya lassan elindult felé.
A sír körül négy ember állt. Gyertyák tömkelege világította meg a
márványból készített sírkövet, így a felvésett név tisztán látszott; Daniel
Saway. Nemrég halt meg csupán, egy éve temették.
Naya a négy ember arcát fürkészte: két férfi és két nő. Az egyikük... Paul volt.
Ezen meglepődött. A férfi átfonta a karját az egyik nő derekán, aki a
mellkasára hajtotta a fejét, és szorosan magához ölelte. Naya felismerte
benne Samanthát. A másik kettőt már könnyebb volt azonosítani, még akkor
is, ha háttal álltak. A férfi minden bizonnyal Stewart lehetett, a nő pedig
Charlotte.
Naya kíváncsian figyelte őket. Samantha vállai rázkódtak, Paul pedig úgy
ölelte magához, mintha össze akarta volna roppantani a csontjait. A fülébe
suttogott, és a haját simogatta, miközben lágyan ringatta.
Stewart tanácstalanul álldogált mellettük, a tekintetét le sem vette
Samantháról. Mellette Charlotte a sírt bámulta, és az oldalát rugdosva halkan
szitkozódott, miközben néha megtörölte az arcát a kézfejével.
Stewart mondott valamit, de Naya nem hallott tisztán minden szót. A
férfi amúgy is halkan szólt, hangjából sütött a fájdalom.
Charlotte csak a vállát vonogatta, majd a zsebéből előkotort egy cigarettát, a
végét pedig az egyik gyertyához érintette. Amint a cigi meggyúlt, hosszú
sóhajjal fújta ki a füstöt, majd sorra elkezdte elfújni a gyertyákat. Stewart
segített neki.
Ezalatt Paul a húgát támogatva elindult a kijárat felé; Samantha mindvégig
úgy kapaszkodott bele, mintha az élete múlt volna rajta. Amint a gyertyák
kialudtak, a férfi és a nő is utánuk indultak, és másodpercekkel később
elnyelte őket a sötétség.
413

