Page 447 - A sírból üdvözöl
P. 447

Ennyi pénz egyetlen kérdésért? Maga tényleg azt hiszi, eladnám a lelkemet az
         ördögnek?
             – Egy kérdés. Válaszol, vagy nem? Kell a pénz, vagy nem?
             Bobby elfintorodott. Kétség kívül nagy összeg volt, fájt rá a foga, de már
         így is sokat beszélt, és azt sem tudta, ki ez a nő. Mikor elpanaszolta Paulnak,
         hogy az éjszaka folyamán egy fiatal nő kérdezősködött róla, a férfi látszólag
         tudta. Ahogy Sean is. És egyikük sem tűnt boldognak a hallottaktól.
         – Nem – szűrte a fogai között. – Nem kell a mocskos pénze. Ki maga? Tudni
         akarom a nevét!
             – Én pedig a választ.
             – A kurva életbe! Még a kérdést sem tette fel! De most én jövök. Ki
         maga?
             A nő gonosz mosolyra húzta az ajkát.
         – Naya Narroway – mondta. – Ismer engem, igaz? Vagy ha engem nem is, az
         apámat vagy a nagyapámat biztosan. Hiszen maga sírásó...
             Bobby egészen az előszoba faláig hátrált. Egy Narroway, egy ördög. A
         környéken ez a szóbeszéd járt régen, ő pedig még emlékezett Benjamin és
         James Narrowayre is. A mocskos bérgyilkosok. És most itt van egy a házában.
         – Nem válaszolok semmire sem. Menjen el, vagy hívom a rendőrséget!
             Ahogy kiejtette a száján, azonnal meg is bánta, ugyanis egy hirtelen
         villanást látott, és már a földön találta magát. A feje nagyot koppant a
         fapadlón. A nő föléje hajolt, késének éle hideg volt, ahogy végigsimított vele
         az arcán. Bobby reszketett a félelemtől.
         – Válaszolok – suttogta tágra nyílt szemekkel. – Válaszolok bármire!
             Naya ismét elmosolyodott. Ezt már szerette.
         – Ezt kellett volna tennie legelső perctől fogva, és akkor szent lett volna a
         béke, ráadásul a pénzt is megkapta volna, de így elúszik a büszkeségével
         együtt. – A sírásó erre felmordult, majd nagyot nyelt. A kés fájdalmasan közel
         volt az ütőérhez, ő pedig nem akart meghalni. Sem elvérezni, sem pedig
         megválni a bőrétől.
             – Válaszolok – ismételte a könnyeivel küszködve.
             – Aznap éjszaka két lövés hangzott el – kezdte Naya. – Így mondta,
         nemde bár? Az egyik Daniel Sawayt találta el, pont a szíve mellett. A második
         kicsodát? Eltalált egyáltalán valakit, vagy csak téves lövés volt?



                                                                           445
   442   443   444   445   446   447   448   449   450   451   452