Page 467 - A sírból üdvözöl

bárki tud szolgáltatni, de tiszta igazságot csak kevesen. Nekünk pedig az
utóbbira van szükségünk.
– Na, és mi van Faith hazugságával? – kérdezte Naya. Érezte, hogy
bizseregni kezd a teste a rengeteg információtól. Olyan volt ez számára, mint
valami drog, ami teljesen függővé tette őt. Még többet akart, még nagyobb
mennyiségben. – A sötétbőrű férfiról, aki női parókát vásárolt... Ennek van
igazságalapja?
– Lehet. Jobban tesszük, ha mindent figyelembe veszünk, még akkor is,
ha később nem megyünk semmire se vele.
– Most mi lesz a következő lépés? Azt már tudjuk, hogy Faith-nek köze
lehet a gyilkossághoz, de hogy jön be ide az árulás?
Paul megfontolta a válaszát, mielőtt megszólalt volna. Ujjával az újságot
piszkálta.
– Nem csupán ez az egy dolog, ami megfordult a fejemben. Megeshet, hogy
aznap követhettek minket. Hogy követhettek engem is, mikor megpróbáltam
utánajárni néhány dolognak. De az is benne van a pakliban, hogy van valaki
közöttünk, aki minden információt tovább ad az elkövetőnek.
– Tehát van valaki, aki tud minden lépésünkről – vonta le a
következtetést Naya, mire a nyomozó bólintott.
– Gondoljon csak bele – folytatta a férfi, és felkönyökölt az asztalra. –
Emlékszik, amikor összefutottunk a könyvtárban, és megtámadták? Vagy
amikor itt lőtték meg? Nemcsak engem követhettek, hanem magát is.
A nő felvonta a szemöldökét.
– Ezzel mintha azt akarta volna mondani, hogy az, aki felbérelte a
bérgyilkosokat és felgyújtotta a házamat, ugyanaz lehet, mint aki a gyilkos is.
Van ennek alapja?
– Meglehet. Alapja sok mindennek lehet. Először is, honnan tudta a
gyilkos, hogy mi aznap odamegyünk, hogy kikérdezzük őt? Honnan tudta,
hogy egyáltalán utána járunk-e a dolgoknak, vagy maradunk a
vendéglistánál? Nem követhet minket egész nap, nem lehet folyton a
nyomunkban... Emiatt pedig inkább árulásra gyanakodnék.
– Szóval azt gondolja, van valaki az őrsön, aki minden lépésünket
figyelemmel kíséri? – Naya fejben jegyzetelt. – Mégis kire gyanakszik?
Paul hallgatott. Elgondolkodva meredt az újságra, majd lassan hátradőlt.
– Akárki lehet – mondta óvatosan. – Nem ismerek mindenkit olyan jól, mint

465