Page 471 - A sírból üdvözöl
P. 471
elég kemény, nem illek egy rendőr fiához. Olyankor csak odament a nappali
ajtajához, kinyitotta, és betessékelt. Anyám miattam zokogott, kérlelte őt,
hogy hagyjon békén, hiszen kicsi vagyok még, ő nem haragszik rá, mert
megcsalta... Apám viszont mindig megvert, mindig ugyanúgy és ugyanakkor.
Meg akart edzeni, azt akarta, hogy kemény és erős legyek, hogy tanuljam
meg megvédeni magamat... Néha még anyám is megkapta a magáét. Akkor
persze leállt, mikor Samantha megszületett. Imádta a lányát, és Sam is
szerette őt, erős kötelék fűzte őket össze, olyan, ami nekem sosem lehetett
vele. Aztán a nők mellett beleszeretett az alkoholba is, és az lett az állandó
társa. Egy részeg disznóvá vált, aki után mindig én takarítottam a mocskot.
Elitta a pénzünket, azt is, amivel anyám kezeléseit kellett fizetnem az
agyvérzése miatt. Aztán meg, mikor meghalt, és hárman maradtunk, valami
megszakadt bennünk. Legalábbis bennem és az apámban. Samantha minden
hibája ellenére imádta őt, mint ahogy mindenki más is. Akármilyen szörnyű
ember volt, a nyomozásban mégis kiemelkedett. Folyton azt hallgattam,
micsoda egy csodálatos ember volt, hogy mennyit tett azokért, akiken csak
segíteni tudott... Neki pedig annyira a fejébe szállt a dicsőség, hogy már azt
hitte, képes lesz bármit megoldani egyedül, ezért egyik nap, mikor egy
rablást jelentettek be, bepattant az autóba, és a helyszínre indult néhány
társával. A rablók közül néhányan elrohantak, mikor ők kiértek, azonban az
egyikük szembeszállt az apámmal, és az első adandó alkalommal meglőtte.
Edward Cooper pedig azonnal meghalt...
Naya meglepetten hallgatott néhány percig.
– Sajnálom.
– Én nem – szűrte a fogai között a nyomozó. – Ő sem sajnálta volna, ha
az áruló fia meghalt volna. De nem süllyedhetett a gyilkosok szintjére, így
továbbadta a családi hagyományt, és ha akartam, ha nem, rendőrnek kellett
tanulnom. De bár hasznot húztam belőle, akármilyen szarházi alak is volt.
A pszichológus meglepetten pillantott fel.
– Ezt hogy érti?
– Maga szerint, a húgomnak és nekem miért van külön irodánk? Miért
kaphatunk meg bizonyos ügyeket? Mert az apánk híres volt, mert a nagy
Edward Cooper gyerekei vagyunk... Az ő hírnevéből nekünk is jutott egy kis
darab. És tudja mi a legjobb az egészben? Hogy már vége van. Hogy ő már
nincs többé, és ez jobb is így.
469

