Page 546 - A sírból üdvözöl

hogy nem él. Mintha csak aludt volna egy esti mese után. Akkor ő sem tudta
elviselni, hogy így kell látnia a magzatát. Olyan érzés volt számára, mintha
valaki kést döfött volna a gyomrába.
– Szerinted én hogy viseltem, mikor a karomba kaptam a halott fiamat? –
kérdezte sziszegve. Ha tehetné, azon nyomban megragadná Robertet az
ingénél fogva, a falhoz csapná, és addig fojtogatná, mígnem az életéért nem
könyörögne. És még utána sem ölné meg, hanem előbb megkínozná, és
gondoskodna róla, hogy nagyon lassú halála legyen. A bosszú mindenek
felett, ahogy James szokta mondogatni. Egyébként is, a Narrowayek nem
felejtenek. Soha. Robert pedig téved, ha azt hiszi, tíz év alatt mindent
elmosott az idő. – Senki sem segített akkor rajta, mert már nem lehetett...
– Naya... – Robert szaggatottan vette a levegőt. Most kell megtennie.
Emilyért, saját magáért... – Talán ha szánnál rám néhány órát,
megbeszélhetnénk ezt az egészet. Kérlek, hagyd, hogy megmagyarázzam a
dolgokat, hogy jobban megérthesd...
– Megmagyarázni? – Naya őszintén meglepődött erre. – Mit kellene
megmagyarázz azon, ami történt? Mit kellene egyáltalán megértsek?
– Nézd, én... Nem is válaszoltál az üzeneteimre, pedig kerestelek. Csak
egy-két óra lenne. Találkozzunk valahol, egy cukrászdában, vagy akárhol, ahol
szeretnél, és beszé...
Naya hirtelen nagyon dühös lett.
Itt állt előtte az a férfi, aki megölte a gyerekét és tönkretette az életét. Az a
férfi, akiért egykoron még az életét is odaadta volna, annyira szerette, akihez
megannyi boldog pillanat is kötődött régen.
Most pedig tíz hosszú év után, mialatt családot alapított valaki mással, arra
kérte, hogy üljenek le, és beszéljék meg ezt az egészet. Robert talán azt hiszi,
ha mindent megmagyaráz, a dolgok rendbe jönnek maguktól is. Csakhogy
bizonyos tettekre nincs magyarázat, ahogy erre sincs. A gyilkosságra nincs
bocsánat. A szép szavak nem hozzák vissza a halottat az élők közé, legyenek
akármilyen őszinték. Egyébként is, egy gyilkos szavai mikor lehetnek tiszták
és önzetlenek?
Nem, Naya nem akarta hallani a magyarázkodást. Színtiszta hazugság
lenne minden egyes kiejtett szó, ebben biztos volt, ő pedig nem volt erre
kíváncsi. Hazudtak neki már eleget, és ennyi bőven elég volt. Nem hagyta,
hogy Robert végigmondja azt, amit akart, csak hirtelen nekilendült,
megragadta az ingét, és a falhoz csapta, olyan erővel, hogy a férfi

544