Page 64 - A sírból üdvözöl
P. 64
– Mit művel?! – Valaki durván kitépte a kezéből a képkeretet, és
lecsapta az asztalra. Naya ijedten összerezzent, majd felpattant, és nagyot
nyelt. Paul Cooper állt előtte, a maga fenséges kilétével, legalábbis Naya ezt
gondolta. Volt valami a férfi arcában és tekintetében, amitől az ember
akaratlanul is tisztelni kezdi őt, és megbízik benne, még ha nem is ismeri. A
nyomozó vonásai ugyanis komolyságot tükröztek, és látszott rajta, hogy vele
bizony nem éri meg viccelődni. Naya hosszasan nézett a barna szemekbe,
szinte elveszett bennük, mire a nyomozó hirtelen kinyújtotta a karját,
óvatosan megfogta Naya állát, amitől a nő egyből visszatért a jelenbe. Nem
húzódott el, csak hagyta, hogy a férfi elfordítsa a fejét, és szemügyre vegye a
szeme fölötti feldagadt sebet, amit Mr. Fell öklének köszönhetett.
– Ez is az az idióta Mr. Fell műve? – kérdezte, miközben finoman
megtapogatta a sebet, mire Naya szíve zakatolni kezdett.
– Igen – mondta, és ahogy a nyomozó elvette a kezét, úgy érezte,
mintha valami kiszakadt volna a lelkéből, és kissé csalódottan pillantott fel rá.
– Hogy van a karja? – kérdezte, remélve, hogy a férfi elfelejti, hogy ő az előbb
rossz helyen üldögélt és kutakodott.
Paul Cooper megrántotta a vállát, és felemelte a bal kezét, mire az arca
eltorzult a fájdalomtól.
– Vegyük úgy, hogy egy kisebb sebbel megúsztam. És maga jön nekem egy
annyival, hogy máskor nem pont rám sózza a bajos ügyeit egy ilyen őrült
személlyel. Ó, meg persze szót fogad, ha azt mondom, maradjon a kocsiban.
De azért remélem, nem lesz következőleg.
Naya beharapta az ajkát. Tehát jól sejtette, hogy Paul Cooper nem kér
többet belőle.
– Sajnálom – sóhajtotta. – Én nem... nem akartam...
– Már mindegy. Most pedig örülnék, ha velem jönne, Mr. Fell ugyanis
csak magával hajlandó beszélni.
– Csak... velem? - lepődött meg a pszichológus.
– Egyelőre csak a nevét volt hajlandó elárulni, ráadásul muszáj volt
lekötöznünk egy székbe, ugyanis folyton üvöltözik és rángatózik. – Nayát
kirázta a hideg, ahogy elképzelte a székhez kötözött Mr. Fellt, amint azt
üvölti: megöllek, Naya Narroway! – Nem kell félnie – tette hozzá a nyomozó,
immár sokkal kedvesebben. – Nem lesz egyedül.
62

