Page 66 - A sírból üdvözöl
P. 66

– Minek ölné meg csak úgy, ha Ms. Narroway még sosem látta ezelőtt
        őt?! Valamikor biztos találkoztak, Paul, és történt köztük valami.
             A nyomozó összepréselte az ajkait, majd Mr. Fellre nézett. A fiatalember
        állta a tekintetét, és ahogy kinyitotta a száját, nyál csordult le az állán.
        – Na, mi van? Kinek hisz? Nekem, vagy Ms. Narrowaynek? – kérdezte
        vihogva.
             – Te mindig a bűnösöket védted, Charlotte – mondta rezzenéstelen
        arccal a nyomozó. A Charlotte-nak nevezett nő leengedte a kezét, és a férfira
        meredt, de nem szólt semmit. Paul Cooper Mr. Fellre bökött. – Ez a pasas
        őrült, látszik rajta. Szétverte Ms. Narrowayt a Rémfészekben, és most meg
        akarta ölni őt egy pisztollyal.
             – Úgy volt, hogy nem ássuk bele magunkat azokba a dolgokba, amik a
        Rémfészekben történtek...
             Mr. Fell a földre köpött.
        – Befejeztük? Mert nekem még dolgom van. – Megrántotta a köteleket a
        kezén, mire a kötél belevágott a bőrébe. A vér lustán csordogált le a kézfején,
        majd lecsepegett a földre. Dr. Morgan egy zsebkendővel odasietett, és
        felitatta a vért.
             – Miért akarja megölni Naya Narrowayt? – Charlotte hangja vad volt és
        elszánt. A merev arckifejezése és a gyűlölködő tekintete arra késztette az
        embert, hogy bármilyen kérdést is szegez neki, feltétel nélkül válaszoljon.
             – Nem szívesen ásnám bele magát a személyes ügyeimbe, kisasszony –
        válaszolta vigyorogva Mr. Fell. – De ha esetleg Ms. Narrowayt kérdezi, talán ő
        tudna választ adni rá...
             – Az ég szerelmére! – csattant fel Naya. Elege volt az egészből, de főleg
        abból, hogy nem hisznek neki. – Még soha életemben nem láttam ezt a férfit,
        nem is hallottam róla! Honnan tudhatnám, hogy miért akarja a halálomat?
        Bizonyára összekever valakivel.
             Mr. Fell hátrahajtotta a fejét, és hosszasan szívta be a levegőt.
        – Ms. Narroway garantáltan találkozott velem ezelőtt – fröcsögte. – Csak
        most nem tudja, ki vagyok. De nem is baj, megértem, ha kihagy a memóriája.
        Egy olyan ember, mint amilyen ő, nehezen emlékszik. – Mr. Fell
        elvigyorodott, és előre hajolt. A szeme tágra nyílt, a pupillája kitágult, és
        hörögve felnevetett, majd megnyalta az ajkát. A szájából vér folyt le, nyállal
        keveredve, és eltűnt a szakadt zakójában. – Mert az ilyen emberek mind


        64
   61   62   63   64   65   66   67   68   69   70   71