Page 71 - A sírból üdvözöl

Nayának könnybe lábadt a szeme, ahogy eszébe jutottak a fiatalember
szavai, és szorosan megmarkolta a lepedőjét. Biztos volt benne, hogy Mr. Fell
ügyét nem hagyják annyiban, és még őt is vallatni fogják majd erről. Pedig ő
gyűlölte, ha vallatják, ha kérdéseket tesznek fel neki, amikre neki muszáj
őszintén válaszolnia. Felnyögött, majd felállt, és megigazította a blúzát, ami
egészen a derekáig felcsúszott. Csak ekkor vette észre, hogy még mindig a
tegnapi ruháit viseli. Elhúzta a száját, majd elindult a fürdőszoba felé, hogy
végre felfrissíthesse magát és átöltözzön.
A tusolófülkébe beállva Naya behúzta az ajtót maga mögött, majd
megeresztette a csapot. Hirtelen éles fájdalmat érzett a karjában, és kis híján
felsikoltott. A seb, amit dr. Morgan varrt össze, most kipirosodott, ahogy a
forró víz hozzáért. Naya óvatosan megdörzsölte a karját, majd ahogy
végignézett a testén, több sebet és zúzódást is észrevett, amiket a Mr. Fell-lel
való verekedéskor szerzett, és amik eddig fel sem tűntek neki. Felsóhajtott,
majd nekitámaszkodott a fülke oldalának, és hagyta, hogy a forró víz
végigfolyjon a testén. Lehunyta a szemét, és megborzongott, ám nem zárta el
a vizet, és hogy tovább kínozza magát, elfordította a csapot, és tűrte, hogy a
hideg víz is meggyötörje a testét. Hátrasimította a vizes haját, és már nyúlt is
a samponjáért, amikor hirtelen ajtónyikorgást és lépteket hallott.
Naya megdermedt, és kiegyenesedett. Gyorsan elzárta a csapot, és a
szemébe ment víztől hunyorogva pislogni kezdett, ám a tusolófülke üvegét
belepte a pára, így semmit sem látott. Talán csak képzelődött, és nincs is
senki rajta kívül a házban. Már hogyan is lenne? Ismét a sampon felé nyúlt,
ám ekkor újra megreccsent a padló, Naya pedig összerezzent. Tudta, hogy a
régi ház padlója recseg, és ennek mindig örült, hiszen mindig hallotta, ki hol
járkál a házban. Mondjuk, nem mintha olyan sok ember járkált volna rajta
kívül a házban.
– Hahó? Van ott valaki? – kiáltotta el hirtelen magát. A törölközője után
nyúlt, ám az nem volt sehol. A fenébe, megint elfelejtette behozni!
Ekkor újból meghallotta a lépteket. Lassúak és óvatosak voltak, aztán
hirtelen elhaltak. Naya visszafojtotta a lélegzetét, és várt, ám a házra ismét
néma csend borult. Kinyújtotta a kezét, hogy letörölje az üvegről a párát, ám
a karja félúton megállt, ahogy meghallotta, amint a fürdőszoba ajtaja
nyikorogva kinyílik. Megdermedt. Még egy törölközőt sem hozott magával,
és emiatt nagyon védtelennek érezte magát, hiszen anyaszült meztelen volt,
ráadásul a bepárásodott üvegtől nem látta, hogy ki van itt, és most már nem

69